2024. augusztus 1-jétől több olyan kormányrendelet és törvény lép hatályba, mely adózást érint. Részleteket a címre klikkelve olvashat.
Változások 2024. augusztus 1-jétől - mulasztási bírság, szocho, pénzügyi tranzakciós illeték
Szerző: Kovács Dénes
elnökségi tag, Forint-Soft Kft. ügyvezető
2024. augusztus 1-jétől több olyan kormányrendelet és törvény lép hatályba, mely adózást érint. Cikkünkben a legfontosabb változásokat foglaltuk össze.
Emelkedő mulasztási bírságok
A 181/2024. Kormányrendelet szerint az Art.-ban meghatározott mulasztási bírságok összegét az alábbiak szerint módosítja.
- Art. 220. § (1) bekezdése szerinti általános bírság maximális összege természetes személy esetén 200 ezer Ft helyett 400 ezer Ft, nem természetes személy esetén 500 ezer Ft helyett 1 millió Ft-ra,
- a foglalkoztatott bejelentésre vonatkozó szabályok megsértése (Art. 225. § (1) bekezdés) miatti mulasztási bírság összege 1 millió Ft helyett 2 millió Ft-ig terjedhet,
- a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint az iratőrzési kötelezettség szabályainak megsértése (Art. 228. § (1) bekezdés) miatt járó mulasztási bírság 1 millió Ft helyett 2 millió Ft összegig terjedhet.
Mint látható, a maximálisan kiszabható bírságok összegei megduplázódtak.
Munkaerőpiacra lépők szocho-kedvezménye
A 182/2024. Kormányrendelet a szocho-törvénytől eltérő szabályokat határoz meg a munkaerőpiacra lépők adókedvezményével kapcsolatban. Egyrészt a jogosultság feltétele, másrészt a kedvezmény érvényesítésének időszaka változik.
A szocho-törvény 11. §-ától eltérően 2024. augusztus 1-jétől módosul a munkaerőpiacra lépő személy fogalma. Eddig a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napot kellett vizsgálni, hogy ebben az időszakban max. 92 nap jogviszonnyal. A rendelet szerint 275 nap helyett már 365 napos időszakot kell vizsgálni. Mivel a vizsgált időszak hosszabb lett, így várhatóan kevesebben lesznek jogosultak a jövőben a kedvezményre.
A szocho-törvény 11. § (3) bekezdése alapján eddig a foglalkoztatás első 2 évében 100%-os mértékű adókedvezmény, a 3. évben 50%-os kedvezmény járt. A rendelet szerint 2024. augusztus 1-jétől a kedvezményes időszak a felére csökken, mert a 100%-os mértékű kedvezmény csak 1 évig, az 50%-os kedvezmény pedig ezt követő 6 hónapig érvényesíthető.
A kormányrendelet szabályait a 2024. augusztus 1-jén vagy azt követően létesített munkaviszonyok esetén kell alkalmazni.
A rendelet csak a szocho szabályait módosítja, így a kisvállalati adókedvezmény továbbra is 2 évig 100%-os, a 3. évben 50%-os mértékű.
Kamatjövedelem utáni szocho
A 2024. évi XXIX. törvény 2024. augusztus 1-jétől kibővítette azoknak a jövedelmeknek a körét, mely után a magánszemélynek szocho-kötelezettsége keletkezik.
Az SZJA-törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelem után - kivéve az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet - a magánszemélyt szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli.
Fontos, hogy azoknak a jövedelmeknek a köre nem változott, mely után az adófizetési felső határ alkalmazható, így a kamatjövedelem után mindig szocho-kötelezettség keletkezik, ennek nincs felső határa.
A Tbj. szerint külföldinek minősülő személy kamatjövedelmét nem terheli szocho.
A szocho-törvény 36/H. §-a szerinti átmeneti szabályok szerint a szocho-kötelezettség az alábbiak szerint keletkezik:
a) hitelintézeti betét után járó kamat esetén 2024. július 31-ét követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetén a 2024. július 31. után lekötött betét kamatára;
b) nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési papír esetén a 2024. július 31. napját követően megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;
c) ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből adó levonása nem lehetséges, akkor a magánszemélyt teljes egészében 2024. július 31. napját követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;
d) biztosítói teljesítésből a befizetett díjat meghaladó összeg esetén a 2024. augusztus 1. napjától kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;
e) szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, abban az esetben, ha a tagi kölcsönt 2024. augusztus 1. napjától nyújtották;
f) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárata előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész esetén a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2024. július 31. napját követő időszakkal arányos részére.
Extraprofit adók változása
A 183/2024. Kormányrendelet tranzakciós illeték alapját és mértékét módosítja.
Pénzügyi tranzakciós illeték alapja
- A Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kedvezményezett készpénzbefizetés esetén a 20 ezer Ft-ot meghaladó összeg helyett 50 ezer Ft-ot meghaladó összeg az illetékalap. (Pti. 6. § (1) c) pontja)
- A magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalás esetén átutalásonként a 20 ezer Ft-ot meghaladó összeg helyett az 50 ezer Ft-ot meghaladó összeg az illetékalap. (Pti. 6. § (1) i) pontja)
- Az értékpapír tranzakciós illeték esetén a magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségben) által pénzügyi eszköz vételekor vételenként 20 ezer Ft helyett 50 ezer Ft összeg feletti rész az illetékalap. (Pti. 8/A. § (5) b) pontja)
Pénzügyi tranzakciós illeték mértéke
- A pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke 0,3%, de max. 10 ezer Ft/fizetési művelet összegről 0,45%-ra, de fizetési műveletenként max. 20 ezer Ft-ra emelkedik. (Pti. 7. § (1) a) pontja)
- Ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kötelezett, akkor az illeték mértéke 0,3%-ról 0,45%-ra emelkedik. (Pti. 7. § (1) b) pontja)
- A fizetési számláról történő készpénzkifizetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén az illeték mértéke 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedik. (Pti. 7. § (1) c) pontja)
- Ha az illetékfizetésre e Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett, akkor a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 0,3%-ról 0,45%-ra, de fizetési műveletenként (áutalásonként, kifizetésenként) legfeljebb 10 ezer Ft helyett 20 ezer Ft-ra emelkedik. (Pti. 7. § (1) h) pontja)
- Az értékpapír tranzakciós illeték mértéke 0,3%, de vételenként max. 10 ezer Ft-ról 0,45%, de vételeként max. 20 ezer Ft mértékű lesz. (Pti. 8/A. § 3) bekezdés)
