A KATA adózás újratervezése

2022 júliusában a Fidesz-kormány villámgyors, puccsszerű törvénykezéssel gyakorlatilag egyik napról a másikra írta át a kata szabályait. A döntés több mint 430 ezer kisvállalkozót érintett, akiknek alig néhány hét alatt kellett alkalmazkodniuk az új rendszerhez. A korábbi katás vállalkozásukat szeptember 1-ig át kellett alakítaniuk, sok esetben teljesen új működési formát választva. Az új szabályokat előzetes szakmai vagy érdekképviseleti egyeztetés nélkül vezették be, ami komoly felháborodást váltott ki. Sokan úgy érezték, hogy a kormány egyik napról a másikra húzta ki a talajt százezrek megélhetése alól. Ez a váratlan és erőszakos intézkedés sorozat annak fényében is szembement a jogbiztonság alapvető követelményével, hogy a katás vállalkozók jelentős része a munkaviszony szabályainak kijátszására használta ezt az adózási formát.

Az Adótanácsadók Egyesülete üdvözli Kármán Andrásnak a KATA visszaállításához kapcsolódó parlamenti bejelentését, hiszen közös célunk az adórendszer egyszerűsítése, a legkisebb vállalkozások adminisztrációs terheinek lehető legalacsonyabb szintre szorítása. 

Ennek érdekében fel kell hívnunk a figyelmet a szabályozás néhány olyan sarkalatos pontjára, amelynek pontos megtervezése nélkül elképzelhetetlen a KATA igazságos és hatékony átalakítása. Írásunkban most ezekre a pontokra hívjuk fel a figyelmet.

Főállású KATA-s esetében a jelenlegi és a régi biztosítási fedezet 108 ezer forint/hó volt, valid igénynek tartjuk, hogy az elmúlt évek inflációjára tekintettel, valamint az öngondoskodás erősítése érdekében ez az összeg akár a minimálbér szintjéig megemelésre kerüljön.

Mindezek mellett a fizetendő KATA összegének a közterhekhez való hozzájárulást is fedeznie kell, amelynek mértékét akár a bevételt juttató személy jellegére való tekintettel szegmentálni is lehet, például: nem magánszemély megrendelő esetén további 10-15% adót kell fizetni.

Fontos kérdés a bevételi határ kijelölése. Az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó alanyi adómentesség határa kínálkozó lehetőséget teremt, ugyanakkor óvakodni kell attól, hogy az egyszerűsítések hatására jelentős társadalmi mozgások kezdődjenek a munkaviszonyok kárára. Ezzel párhuzamosan kezdeményezni kellene az ÁFA alanyi mentesség, a KATA-határ és az iparűzési adó sávok összehangolását. Fontos elv lenne, hogy ezek a jövőben is egységesen és automatikusan (inflációkövető módon) változzanak, elkerülve, hogy egy vállalkozó az egyik keretből kicsússzon, miközben a másikban még benne van.

Végül, úgy gondoljuk, hogy a KATA átalakítása – ahogy az adórendszer bármely elemének megváltoztatása – önmagában nem, csak egy jól átgondolt struktúrában értelmezhető: meg kell fontolni, hogy át kell-e alakítani a magánszemélyeket érintő más adózási formákat, beleértve az egyéni vállalkozások, átalányadózók, az őstermelők, EKHO-sok és adószámos magánszemélyek adózását, esetleg egyes adózási formák kivezetését.

Úgy érezzük, hogy adórendszerünk egyszerűsítése az elmúlt időszakban háttérbe szorult, ennek eredménye, hogy a legkisebb vállalkozók adminisztrációs költségei bevételarányosan kiemelkedően magasak. Ha az adóterhelés nem is változna, csak ez az adminisztrációs költség csökkenne számottevően, már akkor is sokat javulna a vállalkozási környezet Magyarországon.

Az Adótanácsadók Egyesülete nagy várakozásokkal tekint a kormányzat által ígért társadalmi egyeztetésekre, úgy véljük, hogy szakmai és piaci ismereteink révén már a jogalkotás folyamatában is tudjuk konstruktív észrevételeinkkel segíteni a kormányzat munkáját.