Vagyonadó: meghallotta a jogalkotó az Adótanácsadók Egyesületének kritikáit – de még maradtak problémák

2026. 11. 20.
Vagyonadó: meghallotta a jogalkotó az Adótanácsadók Egyesületének kritikáit – de még maradtak problémák

Jelentős változásokat hozott a vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz november 19-én benyújtott összegző módosító javaslat. Több olyan rendelkezést is átdolgoztak, amelyet korábban az Adótanácsadók Egyesülete kifogásolt. Különösen fontos előrelépés történt a bizalmi vagyonkezelési struktúrák adóztatásában, és kikerült a tervezetből egy súlyos alkotmányossági aggályt felvető, a visszaható hatály tilalmába ütköző szabály is. Az öröm azonban nem lehet teljes: a vállalkozások értékelésének módszertana továbbra is komoly kérdéseket vet fel.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága november 19-én este nyújtotta be a vagyonadóról szóló törvényjavaslat legújabb, T/930/5. számú összegző módosító javaslatát. A dokumentum számos ponton finomítja az eredeti elképzeléseket, és jól láthatóan tükrözi a szakmai egyeztetések során felmerült problémákat. Különösen figyelemre méltó, hogy több változtatás egybevág az Adótanácsadók Egyesületének október közepén közzétett észrevételeivel.

Búcsú a visszamenőleges szabálytól

Az egyik legfontosabb változás egyetlen bekezdés törlése. Az eredeti törvényjavaslat lehetővé tette volna, hogy az adóhatóság a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdve vizsgálja a rendeltetésszerű joggyakorlást. Ez lényegében azt jelenthette volna, hogy a NAV olyan időszakban végrehajtott ügyleteket is az új adónem szempontjából vizsgálhat, amikor a vagyonadóról szóló törvény még nem is létezett.

Az Adótanácsadók Egyesülete határozottan felhívta a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés sértheti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát és a jogbiztonság követelményét. A jogalkotó most megfogadta ezt a kritikát: a kifogásolt bekezdés teljes egészében kikerül a javaslatból. A rendeltetésszerű joggyakorlás általános követelménye természetesen megmarad, de a korábbi időszakra visszanyúló különös ellenőrzési szabály már nem szerepel az új szövegben.

Fontos könnyítések a bizalmi vagyonkezelésnél

Legalább ilyen jelentős a bizalmi vagyonkezelési struktúrák adóztatásának átalakítása.

Az Egyesület korábban rámutatott egy alapvető problémára: előfordulhatott volna, hogy ugyanaz a vagyon egyetlen éven belül kétszer is adóalapot képez. Ha például egy bizalmi vagyonkezelés december elején megszűnik, és vagyonát kiadja a kedvezményezettnek, a vagyon után először a megszűnő vagyonkezelési adóalanynál, majd az év végén a kedvezményezettnél is adókötelezettség keletkezhetett volna.

Erre a problémára már egy korábbi javaslati is megoldást kínált, amely egyrészt kimondja, hogy a vagyonkezelési adóalany vagyonába tartozó vagyonelemeket és az azokra vonatkozó jogosultságokat nem lehet más adóalanynál ismételten figyelembe venni. Másrészt a megszűnő vagyonkezelési struktúrából kiadott vagyonra is külön szabályt vezet be, amely meghatározott feltételek mellett kizárja annak ismételt beszámítását a vagyont megszerző személy adóalapjába.

Ez pontosan azt a kettős adóztatási kockázatot kezeli, amelyre az Adótanácsadók Egyesülete korábban felhívta a figyelmet.

További fontos előrelépés a kapcsolt vagyonkezelési struktúrák fogalmának szűkítése. Az eredeti tervezet túlságosan széles körben kapcsolta volna össze a hozzátartozók, illetve kapcsolt vállalkozások által létrehozott vagyonkezeléseket. Az Egyesület szerint ez azért is aggályos, mert az adózóktól olyan családtagok vagy más személyek vagyoni viszonyainak ismeretét várhatta volna el, amelyekhez nincs feltétlenül hozzáférésük.

Az új szabályozás ehelyett alapvetően az ugyanazon magánszemély által vagyonkezelésbe rendelt vagyonra koncentrál. Több vagyonrendelő esetén a vagyonrészek elkülönített figyelembevételét is szabályozza. Ezzel jóval célzottabbá válhat az egymilliárd forintos adómentes értékhatár többszörös kihasználását megakadályozó rendszer.

A cégértékeléseknél is történt előrelépés

Egy általunk kezdeményezett módosítás alapján enyhíteni tervezik a független cégértékelőkkel szembeni követelményeket is. A korábban előírt 250 millió forintos éves cégértékelési árbevételi küszöb 125 millió forintra, az alternatív 50 milliós minimum pedig 25 millió forintra csökken. Ráadásul a feltételeknek a megelőző három üzleti évből elegendő két évben megfelelni.

Az Adótanácsadók Egyesülete korábban éppen azt kifogásolta, hogy a szigorú előírások indokolatlanul szűkíthetik az értékelésre jogosult szakértők körét, elsősorban a nagy nemzetközi szolgáltatóknak kedvezve. 

Más területen is érzékelhető a szakmai kritikák hatása. A külföldi ingatlanok értékelésénél megszűnhet a hivatalos árindex és a háromszázalékos éves növelés közötti szabad választás: a fix háromszázalékos szabály csak megfelelő árindex hiányában lenne alkalmazható. Ez szintén egybecseng az Egyesület korábbi kifogásaival.

Az új javaslat további könnyítéseket is tartalmaz: egyszerűbb értékelési lehetőséget biztosít bizonyos induló, innovatív vállalkozások részesedéseire, és külön eljárást vezet be az értékelési módszer adóhatósággal történő előzetes egyeztetésére.

A legnagyobb probléma azonban továbbra is a cégértékelés

A kedvező változások ellenére a vagyonadó egyik legvitatottabb eleme lényegében változatlan maradt: a nem tőzsdei vállalkozások értékének meghatározására szolgáló számítási módszer.

A tervezet továbbra is jelentős súlyt ad a korábbi évek eredményéből számított hozamértéknek, és változatlanul 15 százalékos tőkésítési rátával számol. Az Adótanácsadók Egyesülete szerint ez számos esetben olyan vagyoni értéket eredményezhet, amely nem áll összhangban a vállalkozás tényleges piaci értékével vagy tulajdonosának valós teherviselő képességével.

Különösen problémás lehet ez a tulajdonos személyes munkájára épülő kisvállalkozásoknál.

Rendezetlen maradt a közvetlen és közvetett cégtulajdonlás eltérő értékelésének kérdése, valamint az infláció hatása a rejtett tartalékokra. Ezek nem pusztán technikai részletek: az azonos gazdasági helyzetben lévő adózók eltérő adóterhelése az egyenlő közteherviselés és a jogbiztonság szempontjából is alkotmányossági aggályokat vethet fel.

Jó irány, de még nincs kész

A november 19-i módosítások fontos tanulsága, hogy az érdemi szakmai véleményezésnek igenis lehet eredménye. Az Adótanácsadók Egyesületének több lényeges kifogása visszaköszön az átdolgozott szövegben: a visszaható jogalkalmazás problémájának kezelése, a bizalmi vagyonkezelési struktúrák igazságosabb adóztatása, a túlzottan széles kapcsoltsági szabályok szűkítése és a cégértékelőkkel szembeni követelmények enyhítése mind ebbe az irányba mutat.

A törvényjavaslat tehát kétségtelenül javult, de a munka még nem ért véget. A cégértékelés módszertanának további felülvizsgálata nélkül továbbra is fennáll annak veszélye, hogy a vagyonadó egyes esetekben nem a tényleges vagyont, hanem egy számítási képlet által előállított, nehezen realizálható értéket adóztat.

A következő lépésnek ezért a szakmai párbeszéd folytatásának és a még fennálló alkotmányossági aggályok rendezésének kellene lennie. 

Egy jól működő vagyonadó ugyanis nemcsak attól igazságos, hogy kit terhel, hanem attól is, hogy valóban azt a vagyont adóztatja-e, amellyel az érintett rendelkezik.

Kerényi Máté Fülöp

Szakmai alelnök

Az oldal sütiket használ, hogy fokozza az Ön felhasználói élményét!

Adatkezelési tájékoztatót