Hasznos információk

Az Adótanácsadók Egyesülete június 3-5. között megtartott XXII. Országos Adójogi konferenciáján a könyvelő, adótanácsadó szakma kihívásaira keresték a választ. „A napjainkban zajló digitalizációs forradalom számos nehézséget rejt magában, amelyek teljesítésére a szakembereknek fel kell készülniük, valamint a gazdasági ügylete szerződéseinek előkészítésében aktívabban kell részt venniük, hogy segíteni tudjanak az ügyfeleknek ezeket jogi, adózási, számviteli szempontból komplexen kezelni.”- mondta el Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.


A könyvelő-adótanácsadó szakma átalakításához szükséges ismeretek, feltételek kérdését Vadász Iván, az egyesület szakmai alelnökének témafelvetése után kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a részvevők. A szakma egyik legnagyobb kihívását a digitalizáció jelenti, hiszen az alkalmazkodáshoz számos új ismeretre, eszközre beruházásra van szükség. A jövőben átalakul a könyvelők munkája, lényegibb problémák megoldására nagyobb figyelmet fognak tudni fordítani. Ezt könyvelők, de különösen az ügyfelek nem feltétlenül ismerik fel, és ha fel is ismerik, gyakran nem akarják megfizetni. Ugyanakkor, ha nem lehet a mélyebb ismereteket igénylő szolgáltatások iránt felébreszteni a megrendelők érdeklődését, akkor a digitalizáció akár a szakma egy részének munkáját feleslegessé is teheti.

Erre a helyzetre adhat egyrészt választ, ha a szerződések adózási-könyvelési vonzatainak elemzését, e szempontok szerinti alakítását helyezik szolgáltatásaik fókuszába a szakemberek. Ez azonban szintén újabb ismeretek, új szemlélet és új gyakorlatok elsajátítását igényli a könyvelők-adótanácsadók és az ügyfelek részéről is. Az egyesület tagjainak közös szakmai célja, hogy az ehhez szükséges jogi ismereteket a könyvelők-adótanácsadók megszerezhessék akár szervezett keretek között, akár önképzéssel. Feladat az is, hogy az ügyfelekben tudatosítsuk, hogy számukra is kedvező lehet a tanácsadók bevonása az ügyletek megtervezésébe.

E mellett a szakembereknek érdemes több figyelmet fordítaniuk tudásuk rendszerezésére, megosztására adatbázisok segítségével, valamint a fiatal kollégák bevonására a munkába, az életkorból fakadó előnyök lehető legjobb kiaknázása érdekében.

A konferencián előadott Tamásné Czinege Csilla, a NAV adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára is. Előadásában kifejtette, hogy a hatóság a könyvelőket és az adótanácsadókat az adóhatóság és az adózók közötti közvetítőknek, szakmai segítőknek tekinti. Dr. Menyhárd Attila, ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja előadásában szintén a könyvelők és az adótanácsadók ügyfeleikkel kötött szerződéseinek fontosságát és azok buktatóit mutatta be.

A hallgatóság számos más aktuális, de inkább a szakmai munka hátterét adó kérdéssel is foglalkozhatott. Vakhal Péter, a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet tudományos munkatársa a magyar versenyképességről, Dr. Pogátsa Zoltán, közgazdász, egyetemi docens az egyenlőtlenségek növekedésének veszélyeiről, Wieszt Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Családi Vállalatok Központjának tudományos munkatársa a hazai családi vállalkozások helyzetéről, Dr. Felcsuti Péter, közgazdász a kapitalizmus új koncepciójáról, Prof. Csaba László, akadémikus, a CEU egyetemi tanára Magyarország gazdasági helyzetéről közép-európai összehasonlításban beszélt.