Hasznos információk

Közeleg december 20-a, a naptári évet választó adózókra vonatkozó feltöltési kötelezettség határideje. Ez vonatkozik a társasági adóra, helyi iparűzési adóra és az egyszerűsített vállalkozói adóra is. A jogszabályok úgy fogalmaznak, hogy az év közben befizetett adóelőlegeket is figyelembe véve kell az éves adókat a várható fizetendő adó összegére kiegészíteni.

a cikk szerzője dr. Alexy Miklós, az Adótanácsadók Egyesülete elnökségének tagja


Amennyiben az adózó nem teljesíti ezt a kötelezettséget legalább 90 százalékos mértékig, akkor az Adózás rendjéről szóló törvény szerint (Art.) az adózó – 2019. január 1-től, a korábbi 20 százalék csökkentése következtében, 10 százalék – mulasztási bírságot köteles fizetni az elmaradt különbözet után. Az Art. ezen kötelezettség alól mentesíti a feltöltési határidő és az adóév fordulónapja közötti adóalapot képező árfolyamnyereséget, valamint a feltöltési kötelezettség határideje és a mérlegkészítés időpontja között ismertté vált, az adott üzleti évre elszámolandó támogatásokat.

A társasági adó feltöltési kötelezettség alól mentesítve vannak azok a társasági adóalanyok, akiknek az előző évre átszámított nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. A várható fizetendő adó számításakor pedig nem kell figyelembe venni a tárgyévben elszámolandó, de adóév utolsó hónapjának 15-ig meg nem kapott Európai Uniós, és költségvetési támogatásokat. A társasági adótörvény a feltöltési kötelezettség alól mentesít egyéb szervezeteket is, így többek között a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokat, az alapítványokat, köztestületeket, szociális szövetkezeteket.

A helyi adókról szóló törvény a társasági adó feltöltési kötelezettekre írja elő az iparűzési adóelőlegek kiegészítését a várható éves adóra.

A társasági és iparűzési adóelőleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társul, aminek a benyújtási határideje azonos a feltöltési kötelezettségével.

A feltöltési kötelezettség számításánál nemcsak a várható korrekciós tételeket kell figyelembe venni:

  • növelő tételek
    • a képzendő céltartalékot,
    • a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenést,
    • a nem a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos ráfordításokat,
    • a bírságok és büntetések elszámolt ráfordítását (kivéve az önellenőrzési pótlékot),
    •  a követelésre elszámolt értékvesztést stb.,
  • csökkentő tételek
    • a társasági adótörvény szerint képzett értékcsökkenést,
    • a felhasznált céltartalék összegét,
    • a fejlesztési tartalékként az adóév utolsó napján kimutatott összeget,
    • a veszteségelhatárolást,
    • a kutatás-kísérleti fejlesztés összegét,

hanem viszonylag nagy pontossággal meg kell becsülnünk az adóévre még elszámolandó bevételeket és költségeket. Azonban ezek a tételek olyan, a vállalkozás által nem befolyásolható körülményektől függnek, amiknek a valószínűsítése nem mindig oldható meg. Sajnos ezek a bizonytalansági tételek a korrekciós tételeket is befolyásolhatják, ami a várható eredmény becslését még bizonytalanabbá teszi.

Az adókedvezmények prognosztizálásánál (például a beruházási adókedvezmény, a kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye vagy a látványcsapatsport-támogatás) az jelenti a problémát, hogy ezeknél a kedvezmény felső korlátja gyakran a fizetendő adó százalékában rögzített.

Azonban a feltöltési kötelezettségről benyújtandó bevallásban nincs lehetőség arra, hogy utaljunk ezekre a bizonytalanságokra. A kialakult gyakorlat szerint a várható fizetendő adó összegét azonosnak tekintik a ténylegesen bevallott adó összegével és ez alapján lehet számítani a mulasztási bírságra.

Emiatt a bírságot előíró határozatok jogszabálysértőek is lehetnek, mert nem a várható éves adóhoz viszonyítják a feltöltési kötelezettség értékét, hanem a bevallott éves adóhoz.

Véleményünk szerint ezért tartalmilag pontosítani kellene a „várható adó” fogalmának a számítását, vagy a határozatok kiküldése előtt nyilatkoztatni kellene az adóalanyokat arról, hogy a várható adó a feltöltési kötelezettséghez becsült értéke miért maradt el attól az adótól, ami az éves bevallásban kötelezettségként került előírásra.

A vállalkozások adminisztrációs terheinek érdemi csökkentését csak a feltöltési kötelezettségek végleges eltörlése eredményezné.