Hasznos információk

Az Adótanácsadók Egyesülete fenntart egy zárt online levelezési fórumot, amelyen az egyesületi tagok szakmai kérdéseket beszélnek meg, segítséget nyújtanak egymásnak konkrét problémák megoldásában. Ebből szemezgetve emeltük ki, ezt a sokakat érintő témát.

Egyik tagunk arra kereste a választ, hogy hogyan érinti az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény hatálybalépése a kiva szerint adózó társaság osztalékát, hátrányt szenved-e osztalékfizetéskor az a tulajdonos, aki kivás cégéből szerez munkabért és osztalékot?


A vonatkozó jogszabályok szerint a kiva megfizetésével ugyan a vállalkozás mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, de osztalékfizetéskor ez nem is a céget, hanem az osztalékot felvevő természetes személyt terheli, így ez alól nem ad felmentést a jogszabály.

Ilyenformán előfordulhat az, hogy bár a kivás vállalkozás munkavállalói bére után nem fogja megfizetni 19,5%-os adót, osztalék kifizetésekor le kell levonnia azt.

A 2018. évi LII. törvény 2.§ (2) bekezdése szerint az osztalék (és más kiemelt jövedelmek) esetében a szochót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy Szociális hozzájárulási adó törvény alá tartozó jövedelmei a tárgyévben elérik a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).

Vajon hogyan alakul e szabályok fényében a kivás vállalkozás munkaviszonyban foglalkoztatott tulajdonosának adóterhelése? Lehetséges az, hogy a kapott osztalékra tekintettel a minimálbér összegének huszonnégyszereséig terjedő adót – 150.000 Ft-os minimálbérrel és 19,5%-os adókulccsal számolva összesen 702.000 Ft-ot – be kell fizetni, egyszerűen azért, mert a munkabér alapján nem keletkezett szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a társaságnak? Hátrányba kerülhet így a kivás cég tulajdonosa a társasági adó hatálya alá tartozó társaság tulajdonosával szemben?

A fenti „adófizetési felső határ” megnevezés csalóka. A hivatkozott szövegrész ugyanis nem az adófizetés felső határát állapítja meg, hanem annak a jövedelemnek a felső határát, amíg az adót meg kell fizetni (amíg ennek az adónemnek a megfizetésével foglalkozni kell).

Ha tehát valamely kivás cég munkaviszonyban dolgozó tulajdonosa az osztalék kifizetésének idejéig a minimálbér 24-szeresét elérő jövedelemre tesz szert, akkor – függetlenül attól, hogy utána a társaság szociális hozzájárulási adót nem fizetett – nem kell tőle szochót levonni.

Abban az esetben azonban, ha jövedelme az osztalékfizetésig nem éri el a minimálbér 24-szeresét (és nem tesz arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy év végéig jövedelme meg fogja haladni ezt a határértéket) a teljes osztalékra jutó szochót le kell vonni és be kell fizetni a költségvetésbe, amelynek egy részét majd az adóévről szóló személyi jövedelemadó bevallásában kérheti vissza a természetes személy.

Összefoglalva tehát nincs különbség a KIVA vagy társasági adó alanyaként adózó társaság tulajdonosának adózása között, az osztalékot érintő elvonások összege – és működési logikája – független a kifizető adózási státuszától.

Érdekesség, hogy korábban az EHO törvényben szereplő 450.000 Ft-os korlát, valóban az adófizetés felsőhatárára vonatkozott, és csak a megfizetés esetén engedte meg a figyelembe vételt, míg az új szabályozásban már elég a jövedelem elérése. Azaz, ha a például munkáltató nem fizeti meg a bérjövedelem után a szociális hozzájárulási adót – bár kellene –, akkor ez a jövedelem is bele fog számítani a minimálbér 24-szerese korlátjába.