A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének tagsága nevéhez hűen adótanácsadó és könyvelő vállalkozások szakmai érdekeit képviseli. A szervezet rendszeresen foglalkozik aktuális szakmapolitikai kérdésekkel, megosztja álláspontját a döntéshozókkal és a nyilvánossággal is, továbbá igyekszik bizonyos időközönként általánosságban is értékelni a szakma helyzetét. Különösen fontos lehet ez akkor, amikor olyan horderejű reformok vannak folyamatban, mint a számviteli feladatok automatizálása, elektronikus ellenőrzési rendszerek bevezetése.
A szakma piaci helyzete
A külső könyvelőket alkalmazó vállalkozásokra jellemző, hogy ugyanattól a szakembertől várják el, hogy a számviteli feladatok mellett végezze a bérszámfejtési teendőket is, készítse és adja be az adóbevallásokat, és lásson el számtalan más adminisztratív – de nem könyvelői feladatot –, adjon tanácsot adózási ügyekben vagy képviselje a céget a hatóságokkal szemben. A sok különböző feladatért azonban többnyire csak nagyon alacsony díjat hajlandók csak fizetni. Ezen a téren 2017-ben sem történt pozitív elmozdulás, jelenleg is nagyon nyomott áron dolgozik a könyvelők többsége, mely jelzi a szakma telítettségét és a tevékenység alulértékeltségét is. Mivel sok szolgáltató verseng egymással, a vállalkozások könnyen találnak olcsó jelentkezőt. Az is megmutatkozik a díjazásban, hogy a sokszor adótanácsadó szerepbe kényszerített könyvelők munkáját nem igazán értékelik a cégek, nem látják, hogy hozzájárulna ez a tevékenység a cég jobb teljesítményéhez, csak egy szükséges rossznak tartják. Az alacsony árak azonban ahhoz vezetnek, hogy egy-egy könyvelőnek, adótanácsadónak sok vállalkozást kell elvállalnia, ahhoz, hogy megéljen, vagyis túlterheltté válik. E miatt csak a legszükségesebb dolgokat végzi el, igyekszik gyorsan befejezni egy-egy a feladatot, így nem elemez, nem von le következtetéseket. Nem marad ideje arra sem, hogy képezze magát, és tudása által kerüljön jobb pozícióba, ráadásul a kötelező továbbképzés rendszere sem alkalmas arra, hogy vállalkozásokat könyvelők munkáját segítse.
Könyvelők, adótanácsadók kötelező továbbképzési rendszere
Bár az egyesület régóta próbál a könyvelők, adótanácsadók kötelező továbbképzési rendszerén változtatni, de 2017-ben sem sikerült áttörést elérni. A jelenlegi rendszer nagyon rugalmatlan és nem életszerű. Szigorúan szétválasztja számviteli és adózási ismereteket, miközben a vállalkozásoknál nem így merülnek fel a problémák. A kisebb cégek feladatainak elvégzéséhez kevesebb számviteli ismeret, ellenben komplex, adózással kombinált tudás kellene. Vagyis a jelenlegi továbbképzési rendszerben egyrészt nem kapnak segítséget a kollégák a valós problémák megoldásához, másrészt belekényszerítjük őket felesleges pénz- és időpazarlásba, mert olyan kötelező oktatást kell végigülniük, amit egyáltalán nem tudnak használni. Nem is csoda, ha sokan csak testben vannak jelen ezeken a képzéseken. Ezt ellensúlyozandó az Adótanácsadók Egyesülete a kötelező képzéseken kívül a munka során jobban hasznosítható előadásokat is szervez, de ez ismét többletidőt igényel tőlük.
A szakma presztízse
A szakma elismertsége, presztízse 2018-tól újabb csorbát szenvedett, mert az új adózás rendjét érintő jogszabályok már csak az állandó meghatalmazott esetén teszik kötelezővé adóügyekben a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember bevonását. Képviselethez egy adóellenőrzés során vagy egyetlen bevallás beadásához már nem szükséges szakmai képesítést felmutatni – szó szerint, akárkit meg lehet bízni ezzel a feladattal. Ugyan ez elkeserítő a szakma számára is, de végső soron a vállalkozók érdekei fognak sérülni. Ha csak a szolgáltatás alacsony árát fogják nézni –sajnos ez gyakorlat nagyon sokaknál –, és tapasztalatlan, képzetlen képviselőt bíznak meg, könnyebben fognak veszteni adóügyekben. Az adóhatóság számára viszont kifejezetten előnyös lehet ez a helyzet. Ez akkor is így lesz, ha a vállalkozás a saját könyvelőjét bízza meg az eset képviseletével az adóvizsgálatban, pont azt, aki a NAV által vitatott helyzet előállította. Ez most különösen kockázatos, hiszen az az új szabályok sokkal kevesebb lehetőséget biztosít az eljárás során elkövetett hibák kijavítására, így súlyos következményekkel járhat a megfelelő tudással, tapasztalattal nem rendelkező képviselő alkalmazása. Ennek ellenére sajnos a szakmai követelmények meglétét a hatóságok mostantól még kevésbé ellenőrzik, mint eddig, még inkább lerontották a rendszert. Ezzel azt üzenik az adótanácsadói szakma számára, hogy nincs is szükség rá, tevékenységét bárki el tudja végezni.
Adózással, számvitellel kapcsolatos elektronikus rendszerek = adminisztráció- és munkaterhelés-csökkentés?
2017-ig már számos elektronikus fejlesztés megvalósult, amelyek célja nem az adminisztráció csökkentése, hanem az adóelkerülés – ezen belül elsősorban az áfacsalások – kiszűrése volt. Ilyen elektronikus szolgáltatás például az online pénztárgépek bevezetése vagy az e-szja, de bizonyos szempontból idesorolhatjuk az EKÁER-t is.
Ezek közül az újítások közül a könyvelő, adótanácsadó szolgáltatók terhelését legfeljebb az e-szja csökkentette. Vagyis azok a szakemberek, akik a vállalkozások munkatársainak személyi adóbevallását készítették 2017-ig ez alól a feladat alól felszabadultak. Hiszen az igazolások elkészítése és kiadása után a magánszemélyek már maguk is könnyen le tudják ellenőrizni a munkáltatók adatai alapján a NAV által elkészített bevallásokat. Vagyis ezen a téren valamennyi munkaterhelés-csökkenés valóban érzékelhető lehetett. Az online pénztárgépek azonban egyáltalán nem váltották ki a könyvelők, adótanácsadók feladatait, az így keletkezett bizonylatokat ugyanúgy rögzíteni kellett, a bevallásokat ugyanúgy el kellett készíteni ez alapján. Az EKÁER pedig kifejezetten új feladatként jelentkezett. Lehetséges, hogy a vállalkozások a szállításaik bejelentését nem a könyvelőre bízták, hanem új embert vettek fel rá, de a rendszer bevezetése mindenképpen új feladatokkal állította szembe a vállalkozásokat és az adótanácsadókat is, akiknek támogatást kellett adniuk a szabályok értelmezéséhez.
Sajnos, a 2018 közepén bevezetni tervezett online számla-adatszolgáltatás sem hoz rövidtávon adminisztráció- és munkaterhelés-csökkentést a könyvelők, adótanácsadók számára. A vállalkozások, a szoftverfejlesztők számára a bevezetésig tartó időszak bizonyosan óriási plusz munkát fog jelenteni, amelybe tanácsadóként, tesztelőként biztos be kell vonniuk számvitellel, adózással, pénzügyi feladatokkal megbízott és a belső ellenőrzési rendszereket használó munkatársaikat is, és ha elindul a rendszer, akkor azok, akik kézi számlákat használnak, mindenképpen plusz feladatokkal fognak szembesülni. Hiszen ezen vállalkozásoknak a 100 ezer forintot elérő, de az 500 ezer forint el nem érő áfát tartalmazó számláikról 5 naponta, az ezt meghaladókról pedig naponta kell majd egy webes felületen jelentést készíteniük a NAV részére. Ezt a feladatot azonban a vállalkozónak kell elvégeznie, ha csak nem tudja naponta, öt naponta a számláit elvinni vagy más módon eljuttatni a könyvelőnek. Így ez a plusz adminisztráció valószínűleg maguknál a vállalkozásoknál fog jelentkezni, és hosszabb távon az elektronikus számlázási bevezetése felé fogja tolni őket. Ha pedig mégse állnak át erre, és átadják a könyvelésnek az adatokat, akkor ez nem csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg, növelni fogja mind a vállalkozás, mind a könyvelők munkaterhelését is.
Ameddig a rendszer nem terjed ki az összes számlára, addig a bevallást el kell majd készíteni. Ha az összes számlára kiterjedően megvalósul majd a rendszer, akkor is csak azoknál a vállalkozásoknál váltja majd ki az online számla-adatszolgáltatás az áfa-bevallási kötelezettséget, amelyek számlái kivétel nélkül belföldi áthárított és 100%-ban levonható áfát tartalmaznak kiállítói és befogadói oldalon egyaránt. Egyéb esetekben nem lehet kiváltani az áfabevallást.
Ugyanakkor a hírek szerint tervezik, hogy a számlaadatok alapján a NAV előzetesen generál egy „áfa-bevallást”, amelyet a könyvelőknek és adótanácsadóknak le kell majd ellenőrizniük, és ki kell egészíteniük a NAV rendszer számára nem látható határérték alatti és egyéb áfás ügyletekkel és/vagy külföldi számlákkal. Ehhez a generált áfa-bevalláshoz le lehet majd kérni egy tételes listát is a vállalkozás által és vállalkozás felé kiállított számlákról. Ez az ellenőrzés könnyen lehet időigényesebb, mint a szokott módon vagy a számlázó programokból szoftverek segítségével részben közvetlenül könyvelni – mert könyvelni minden képen kell –, majd abból bevallást készíteni. A NAV rendszerét csak ellenőrzésre lesz célszerű használni.
Ennek során eddig ismeretlen kérdésekkel is szembesülni fognak a könyvelők, adótanácsadók. Mit kell tenni például azokkal a számlákkal, amit egy partner jelentett, de a vállalkozó nem adott át a könyvelőnek, mert pl. elveszett, vagy nem akarta költségként elszámolni a vállalkozó. Az adóhatóság a generált „bevallásban” figyelembe fogja venni, de mit tegyen a könyvelő? Számon kérje ezt a vállalkozónál, esetleg jelentős konfliktust is felvállalva ezzel? Ha nem teszi, de látta, hogy nem azonos a NAV-lekérdezés és a neki átadott számlák listája, akkor hogyan alakul az esetleges adóhatósági megállapításért az anyagi felelőssége?
A könyvelés automatizálása: jövő zenéje
Mindebből következik, hogy 2018-ban az online számla-adatszolgáltatásnak köszönhetően gyakorlatilag nem várható a könyvelők, adótanácsadók feladatainak csökkenése. Azonban ez hosszabb távon nem kizárt. 5-10 éven belül elképzelhető, hogy elterjednek azok a szoftverek (már most is elérhetőek, csak kevesen használják őket), amelyekkel a számlázó programból automatikusan lehet majd beolvasni a számlákat, és megfelelő adatbevitel esetén akár különböző főkönyvi számlákon azonnal lehet őket rögzíteni. Az is várható, hogy az online számla-adatszolgáltatás a jövőben minden számlára ki fog terjedni, és akkor a bevallásokat csak a külföldi számlákkal kell majd kiegészíteni. Ekkor az adatrögzítői feladatok valóban jelentősen csökkenni fognak, amely sok könyvelő munkáját teheti feleslegessé. Az a szakma, amit ma könyvelés alatt értünk, 10 éven belül el fog tűnni.
A fiatal szakembereknek tehát az érdemi feladatok előtérbe helyezésével be kell bizonyítaniuk, hogy munkájuk hozzájárul a vállalkozások hatékony működéséhez. Ezért a felszabaduló időben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az elemzésre, a belső ellenőrzési, kockázatelemzési feladatokra, továbbképzések segítségével kell valódi tanácsadóvá válniuk.
Az online számla-adatszolgáltatás szakmán túlmutató hatásai
Látjuk tehát, hogy az új rendszertől csak hosszabb távon várható, hogy adminisztrációcsökkentéshez vezet, de kérdés, hogy valódi célját, az áfacsalások kiszűrését képes-e már 2018-tól betölteni? Ez a cél is csak akkor valósulna meg bizonyosan, ha minden egyes számlára kiterjedne a rendszer, melynek most valószínűleg az szab határt, hogy a számítástechnikai háttérnek fel kell készülnie ekkora adatmennyiség kezelésére.
Valamennyire persze már az első időszakban is csökkenteni fogja a visszaélések mértékét, de a vállalkozások többféleképpen is reagálhatnak az új szabályokra. Elképzelhető például, hogy több cégen keresztül állítanak ki számlát ugyanarról a tevékenységről ugyanannak az ügyfélnek, melyek közül egyik áfa tartalma sem haladja meg a határértéket. Még az is lehet, hogy mindezt nem a csalás szándékával teszik, hanem csak azért, hogy ne láthasson teljesen bele tevékenységükbe egy külső szereplő. Az egyik legkomolyabb félelem a rendszerrel kapcsolatban ugyanis éppen az, hogy miképp fogják biztosítani azt, hogy az üzleti adatok ne juthassanak illetéktelenekhez, illetve mi lesz az adatok sorsa? Nincs ugyanis előírva, hogy ezt – mondjuk – 5 év után meg kell semmisíteni.
Bár látjuk, hogy a vállalkozásokra nagy hatással lesz az új rendszer, többségük valószínűleg egyelőre nem értette meg teljes mélységében jelentőségét, mivel a bevezetést eddig nem kísérte széleskörű és aktív tájékoztatási kampány.
Kitörési pontok
A helyzetelemzést követően érdemes néhány pontot felmutatni, amely kitörési pontot jelenthet a szakmabeliek számára.
Javíthatna a könyvelők-adótanácsadók helyzetén, ha a sok egyszemélyes szolgáltató szövetkezne, és nagyobb irodákat alakítanak ki. Együtt nagyobb szakmai tudást képviselnének, és értékesebb tanácsot nyújtanának ügyfeleiknek. Kiegyenlítődhetne a terhelésük, és kiegyensúlyozottabbá válna szolgáltatásuk. Mivel kevesebb egymással versengő, életéért küzdő szereplő állna egymással szemben, nagyobb valószínűséggel tudnának kiállni a magasabb díjak mellett, melyre a javuló szolgáltatási színvonal mellett jogosan is formálnának igényt. Erre a piaci átalakulásra azonban sajnos most kevés esély van, mert a szereplők bizalmatlanok egymással. Attól félnek, hogy az egyik ki fogja használni a másikat, elveszi az ügyfeleit.
A szakmai szabályok betartásának ellenőrzése is sokat segíthetne a kontárok kiszűrésben, a szakma helyzetének javításában. Nem lenne szabad elfogadni olyan adóbevallásokat, mérlegeket, kiegészítő mellékleteket, amelyeken nincs feltüntetve, hogy regisztrált mérlegképes könyvelő vagy adótanácsadó, adószakértő készítette. A feltüntetett számot pedig össze kellene venni a Nemzetgazdasági Minisztériumnál lévő nyilvántartással, így kiszűrnék, hogy kinek nincsen rendben a jogosultsága.
A mérlegképes könyvelők képzésében sokkal nagyobb súllyal és komplexen kellene szerepelnie az adózásnak, és szükséges lenne egy kifejezetten a kisvállalkozásokra vonatkozó speciális képzést bevezetni.
A kötelező továbbképzési rendszernek rövidtávon is változnia kellene: a kkv-k könyvelői, adótanácsadói számára másmilyen kurzusokat kellene meghirdetni. Ezeken az adózási és a számviteli témákat a kisebb cégekhez igazítva, komplexen kellene kezelni, aminek már most sincs jogszabályi akadálya. Sokkal inkább akadályt jelent a túlzottan profitorientált szemlélet az oktatások szervezésében, amely a lehető legegyszerűbb témákkal kíván a lehető legnagyobb nyereséget elérni. Például a kötelező továbbképzéseket 2 nap alatt szeretnék lezavarni, ami a résztvevők számára megterhelő, tehát kevéssé hatékony. A fő akadályt azonban a döntési jogosultsággal rendelkezők szemlélete jelenti. Jó lenne, ha az NGM illetékesei nem ragaszkodnának mereven ahhoz, hogy a számviteli és az adózási témák csak minimálisan keveredhetnek. Lehetővé kellene tenniük, hogy egy-egy területen felmerülő összes kérdést esettanulmányszerű továbbképzés keretében mutassanak be: a jogszabályoktól kezdve a számvitelen keresztül az adózásig. Ha változna a kötelező képzés, akkor kevésbé fordulhatna elő, hogy a kisvállalkozásokat könyvelő, az adótanácsadó nem tudja a folyamatosan változó szabályozási környezetben a vállalkozásnak, de az államnak is megfelelő, szabályos és legális, legkedvezőbb adózási módot megtalálni.
Amennyiben Ön már regisztrált tagunk lépjen be a regisztrációkor megadott adataival az alábbi
űrlapon.
Ha csatlakozni szeretne egyesületünkhöz töltse ki regisztrációs
űrlapunkat.